Számla okirat
Milyen okirat a számla? Mit kell tudni a számláról, mint okiratról?
Az okiratok fajtája lehet közokirat vagy magánokirat a kiállítója szerint.
Közokirat
Közokiratnak nevezzük a bíróság, közjegyző, hatóság, közigazgatási szerv a saját ügykörébe tartozó meghatározott formai követelményeknek megfelelő kiállított elektronikus vagy papír alapú okirat. A közokirat teljes mértékben bizonyítja a benne foglalt tényeket. A közirat feltétlenül és teljes mértékben bizonyító erejű.
Közokiratok
- személyi igazolvány
- anyakönyvi kivonat
- gépjármű-vezetői engedély
- útlevél
- adókártya, TAJ kártya
Magánokirat
Magánokirat minden olyan okirat, amely nem rendelkezik a közokirat elemeivel, ugyanis a magánokiratok nem bizonyítják, hogy tartalmuk megegyezik a valósággal. A magánokirat formai feltételei az alábbiak:
- a magánokiratot az okirat kiállítója sajátkezűleg írta meg és írta alá;
- két tanú aláírásával igazolja, hogy a magánokiratot nem a kiállítója készítette el, de előttük, mint tanúk előtt aláírta vagy a magánokiraton már szereplő aláírását sajátjaként ismerte el;
- a kiállító aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesítette;
- gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
- ügyvéd vagy közjegyző az általa készített okiratot szabályszerű ellenjegyzésével látja el, amely azt bizonyítja, hogy a magánokiratot nem a kiállítója késztetette el, de az okiratot előtte írta alá vagy az aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.
- az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
Az okirat bizonyító ereje szerint lehet teljes bizonyító erejű vagy egyszerű.
Magánokirat bizonyító ereje
A magánokiratok lehetnek:
- Egyszerű magánokirat = ebben az esetben nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat fenti feltételeinek. Az egyszerű magánokirat bizonyítékként való felhasználása bírói mérlegelés alá tartozik.
- Teljes bizonyító erejű magánokirat = ebben az esetben a magánokirat a rajta feltüntetett kiállítótól származik és annak nyilatkozatát tartalmazza. Az okirat teljes bizonyító erejéből következően a bíróság automatikusan vélelmezi az okirat valóságtartalmát, annak ellenkezőjét bizonyítani szükséges. Az ellenkező bizonyításig a magánokirat azt igazolja, hogy a feltüntetett és megnevezett kiállító a magánokiratban szereplő nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el.
Milyen okirat a számla?
Számlának vagy bizonylatnak minősül minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa tv. 168-176.§. pontban meghatározott feltételeknek. Továbbá a számlával egy tekintet alá esik minden olyan okirat, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja és megfelel az Áfa tv. 170. §-ában meghatározott feltételeknek.
A számla speciális magánokirat: valós tartalmú okirat, amely adóigazgatási azonosításra alkalmas az ÁFA törvény 169.§-ának megfelelően. Aláírás nélkül érvényes. |
Magánokirat hamisítás
A magánokirat azt igazolja, hogy a kiállítója a magánokirat tartalmát elfogadta és magára nézve kötelezőnek ismerte el.
a) Hamis a magánokirat = ha nem a kiállítóként feltüntetett személytől származik a magánokirat. Például a BKV bérleten az arckép átragasztása.
b) Hamisított a magánokirat = ha nem a kiállítóként feltüntetett személy nyilatkozatát tartalmazza. Például a BKV bérleten a lejárati dátum átírása.
Példák a számla világában
- ha a számlakibocsátó olyan ügyletről állít ki számlát, amely gazdasági esemény nem jött létre, nem valósult meg.
- ha a számlakibocsátó olyan ügyletről állít ki számlát, amely gazdasági esemény nem akkora összegben valósult meg, mint amely összeg a számlán szerepel.
- ha a könyvelő a fiktív számlák tartalmát lekönyveli és annak tartlmát jogosulatlanul számolja el az adóbevallásban, jogosulatlanul igényel vissza például a fiktív számla alapján ÁFA-t.
- ha a pénztáros meghamisítja a bevételi és/vagy kiadási pénztárbizonylatokat, azaz nem létező készpénzmozgást igazol.