Karácsonyi vacsora adózása
Melyek az ünnepnapok? Reprezentációnak minősül-e a karácsonyi vacsora? Hogyan kell adózni utána?
Melyek az ünnepnapok?
A munkaszüneti napokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. 102. § (1) bekezdése határozza meg: ezek január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25-26. napjai. A munkaszüneti nap a Magyarország által ünnepnapként elrendelt nap, amelybe beleértendő a változó naptári napra eső ünnep is. A munkaszüneti napok körüli munkarendről a foglalkoztatási miniszteri rendelet rendelkezik.
Karácsonyi ünnepi időszak
Különösen kiemelt időszak a karácsonyi ünnepi időszak, amely általában december 20-tól - január 1-jéig tart, beleértjük a két ünnep közötti időszakot is. Bár a két ünnep között a miniszteri rendelet nem határoz meg ünnepnapokat, azok továbbra is munkanapok, mégis a munkavállalók többsége erre az időszakra tervezi a szabadságát kivenni.
Reprezentáció
A karácsonyi időszakban jellemző, hogy a vállalkozások karácsony alkalmával vendégül látják a dolgozókat egy közös vacsorán, egy étteremben évértékelőt tartanak vagy szórakoztató csapatépítővel lepik meg a munkavállalókat. Ezek a költségek a reprezentáció részét képezik, a reprezentáció után a juttatást nyújtó munkáltatónak adókötelezettsége keletkezik.
|
FONTOS A karácsonyi vendéglátás szolgáltatást akkor is a munkáltató nyújtja, ha a karácsonyi vacsora lebonyolításával rendezvényszervező céget bíz meg. |
Adó mértéke
A munkáltatónak az alábbi adókötelezettsége keletkezik:
- 15 %-os személyijövedelemadó
- 17,5 %-os szociális hozzájárulási adó
Az adók alapja a szolgáltatás szokásos piaci értékének (a vacsora kapcsán a munkáltató által kifizetett reprezentációs költségeknek) az 1,18-szorosa.
A munkáltatónak a reprezentációt a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a ’08-as bevalláson kell bevallania, és eddig az időpontig kell megfizetnie is.