Billzone.eu

Ingyenes és környezettudatos online számlázó

Számviteli bizonylat

A könyvelés világában van egy kifejezés, amit minden vállalkozónak, könyvelőnek és pénzügyi szakembernek ismernie kell: a számviteli bizonylat.


Ez a fogalom nem csupán egy adminisztratív kötelezettséget takar, hanem a vállalkozás pénzügyi átláthatóságának és jogszabályi megfelelésének alapköve.

 

A jogszabályi háttér

A számviteli bizonylat fogalmát a 2000. évi C. törvény a számvitelről (röviden: Számviteli törvény, Sztv.) határozza meg.
A törvény szerint számviteli bizonylat minden olyan okmány, amely egy gazdasági eseményt hitelesen és ellenőrizhetően rögzít, és ezáltal a könyvviteli nyilvántartásokba való bejegyzés alapjául szolgál.

Más szóval: ha nincs bizonylat, nincs jogszerű könyvelés.

 

Mit kell tartalmaznia egy számviteli bizonylatnak?

A törvény minimumkövetelményeket is meghatároz annak érdekében, hogy a bizonylat egyértelmű, hiteles és ellenőrizhető legyen. Ezek a következők:

  1. A bizonylat megnevezése és sorszáma – ez egy egyedi azonosító.

  2. A bizonylat kiállításának kelte – mikor készült a dokumentum.

  3. A gazdasági esemény tartalmának leírása – mit rögzítünk (pl. értékesítés, beszerzés, szolgáltatásnyújtás).

  4. A gazdasági esemény mennyiségi és – ha értelmezhető – pénzbeli adatai – számok, amik a könyvelés alapját adják.

  5. A bizonylat kiállítójának és a teljesítésben érintett más félnek a neve és azonosító adatai – például cégnév, adószám.

  6. A gazdasági esemény megtörténtének igazolása – aláírás vagy elektronikus hitelesítés.

  7. A könyvelés időpontja és a könyvelést végző személy azonosítója – ez sokszor a könyvelési feldolgozás során kerül a bizonylatra.

 

Milyen formában létezhet számviteli bizonylat?

Nem csak papíralapú számla lehet számviteli bizonylat. A jogszabály szerint elfogadott a papír és az elektronikus formátum is (például PDF, XML), amennyiben biztosított a dokumentum:

  • hitelessége (az eredetisége igazolható),

  • sértetlensége (a tartalom nem változott),

  • olvashatósága a megőrzési idő alatt.

A megőrzési kötelezettség általában 8 év.

 

Példák számviteli bizonylatra

  • Számla (kimenő és bejövő)

  • Pénztárbizonylat

  • Bankkivonat

  • Leltárívek

  • Bérjegyzékek

  • Szerződések, teljesítési igazolások

 

Miért fontos a helyes bizonylatkezelés?

A bizonylat a könyvelés “bizonyítéka”. Egy hibásan kiállított vagy hiányzó bizonylat nemcsak könyvelési, hanem adózási problémákat is okozhat. Egy esetleges adóellenőrzés során a bizonylatok hiánya súlyos bírsághoz vezethet.



A számviteli bizonylat nem csupán papírdarab vagy digitális fájl, hanem a vállalkozás pénzügyi megbízhatóságának és jogszabályi megfelelésének alapja. Gondoskodjunk arról, hogy minden gazdasági eseményünket megfelelő, hiteles bizonylattal támasszuk alá – ezzel nemcsak a könyvelőnk munkáját könnyítjük meg, hanem a saját cégünk biztonságát is növeljük.