Munkaerő-kölcsönzés számlázása
Mi az a munkaerő-kölcsönzés? Milyen ÁFA kulcs hatálya alá tartozik? Milyen számlázási szabályok vonatkoznak rá?
Mi az a munkaerő-kölcsönzés?
A munkaerő-kölcsönzés egy olyan foglalkoztatási modell, amelyben egy vállalkozás - az úgynevezett munkaerő-kölcsönző cég - ideiglenesen munkaerőt biztosít más vállalkozások számára. A munkaerő-kölcsönző cég az alkalmazottakat a saját dolgozóiként foglalkoztatja, majd azokat kikölcsönzi más vállalkozásoknak, amelyeknek szükségük van munkaerőre.
Ez azért előnyös a kikölcsönző és bérmunka vállalkozások számára, mert lehetővé teszi, hogy rugalmasan alkalmazzák a munkavállalókat az üzleti igényeknek megfelelően, és csökkentik a személyzet állandó fenntartásával járó költségeket. Az alkalmazottak számára pedig ez lehetőséget biztosít arra, hogy különböző munkahelyeken és iparágakban dolgozzanak, több tapasztalatot szerezzenek, és bővítsék a szakmai tudásukat.
Kik a munkaerő-kölcsönzés szereplői?
A munkaerő-kölcsönzés során általában három fő szereplő van:
1. Kölcsönbeadó:
A munkáltató, aki a munkát igényli és a munkát irányítja. Ez lehet például egy vállalkozás, ahol munkaerőt kell bérelni bizonyos időszakra, vagy amelynek ideiglenesen növekszik a munkaereje.
2. Kölcsönvevő:
A munkaerő-kölcsönző cég, amely szolgáltatást nyújt, és munkavállalókat biztosít a munkáltató számára. Ez a cég kikölcsönzi az alkalmazottakat a munkáltató részére és a munkáltató irányítása alatt dolgoznak.
3. Kölcsönzött munkavállaló:
Az alkalmazott, aki a Kölcsönbeadó cég alkalmazottja és a Kölcsönvevő részére dolgozik. Ő Kölcsönvevő cég irányítása alatt dolgozik, de a Kölcsönbeadó cég a munkavégzéséért felelős.
Ki gyakorolja a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a munkaerő-kölcsönzés során?
A munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a munkaerő-kölcsönzés során általában a munkaerő-kölcsönző cég gyakorolja, mivel ő a munkavállalók tényleges munkáltatója. Az alkalmazottakat azonban az általuk ellátott munkaerőt kikölcsönző cég vagy az őt fogadó cég irányítja, felügyeli és ellenőrzi a munka minőségét, munkaidőt és bérezést illetően.
A munkaerő-kölcsönző cégnek tehát biztosítania kell a munkavállalók számára a munkavégzéshez szükséges eszközöket, biztosítania kell a megfelelő munkavédelmet, valamint az adózással és járulékokkal kapcsolatos kötelezettségeket is teljesítenie kell. A kikölcsönző cégnek egyúttal biztosítania kell a munkavállalók megfelelő képzését és betanítását, valamint a munkakörülményekhez való alkalmazkodást és rugalmasságot.
Az alkalmazottak számára fontos, hogy tisztában legyenek a munkaerő-kölcsönzés során felmerülő jogi kérdésekkel és kötelezettségeikkel, például a munkaszerződéssel, a munkakörülményekkel, a bérezéssel és a munka időtartamával kapcsolatban. A munkáltatói jogok és kötelezettségek pontos meghatározása azonban országonként eltérő lehet, ezért fontos, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló betartsa az adott ország jogi előírásait és szabályait.
| FONTOS: Ha a munkaerő-kölcsönzés külföldi munkavégzésre irányul, a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerint engedélyek beszerzése megtörtént. |
Milyen szabályok vonatkoznak a munkaerő-kölcsönzésre?
Magyarországon a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályok a következők:
* A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XVI. fejezete, amely szabályozza a munkaviszonyt és a munkáltatói jogokat, kötelességeket.
* 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet
a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről, amely pontosan meghatározza a munkaerő-kölcsönzés szabályait és feltételeit.
* Az 1992. évi XXII. törvény az egészségügyi szolgáltatásokról, amely meghatározza az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó munkáltatókra vonatkozó különleges követelményeket.
* A 2001. évi CVIII. törvény az adózás rendjéről, amely az adózás szabályait határozza meg, és különösen fontos a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet végző cégek számára.
Ezen jogszabályok hatályozzák a munkaerő-kölcsönzés szabályait, beleértve a munkáltatói jogokat, a munkavállalók jogait és kötelezettségeit, valamint az egészségügyi és biztonsági előírásokat.
A munkaerő-kölcsönzés milye ÁFA kulcs alá tartozik?
A munkaerő-kölcsönzés áfája Magyarországon az általános forgalmi adó (áfa) hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásai általában 27% áfával terheltek. Azonban a munkaerő-kölcsönzés adómentessége előfordulhat, ha az a következő kritériumoknak felel meg:
* A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenységre irányul, amely áfamentes vagy adómentes.
* Az átadott személyzet jellege és az átadás helye szerint adómentes.
Melyek a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos számlázási elvárások:
* Az áfa összegét feltüntetni kell a számlán.
* A számlán szerepelnie kell az adószámoknak, a számla kiállítása dátumának, a számlaszámoknak, a vevő és az eladó nevének és címének, valamint az értékesített termékek és szolgáltatások mennyiségének és árának.
* A számlatételnek tartalmaznia kell a vonatkozó munkaerő-kölcsönzési időszakot (teljesítési időszak) és a munkaerő-kölcsönzés során kölcsönadott munkavállaló személy(ek) számát vagy a ledoglogozott órák számát.
* Ha az üzleti tevékenység az Európai Unió más tagállamába irányul, az adott ország adószámát is fel kell tüntetni a számlán.
* Ha az üzleti tevékenység az Európai Unión kívüli országokba irányul, akkor az export számlának tartalmaznia kell a szállítás módját és az áruk teljes leírását.
* Az adóhatóság általában ellenőrzi a számlázási követelmények betartását, ezért fontos, hogy a munkaerő-kölcsönző vállalkozások megfelelően dokumentálják a számlázási folyamatot.